Egy bogárka emlékére...

( > dalban <)

Hová mentél, mondd el, kicsike bogárka?
Mondd el, merre sétálsz, tavaszba, vagy nyárba?
Repüljél-repüljél katicabogárka,

Repülj el, repülj egy boldogabb világba,
Replüljél-repüljél napfényes mezőbe,

Replüljél-repüljél holdfényes mezőbe, 
Szépen megpihenjél, Krisztus tenyerébe!

Cs. G.

2025. április

Harcmező

Harsona zendül, kürt szava száll,

Felröppen az égi madár. 

Döbben az ágyú, rendül a föld, 

Megretten a gyík, meg az őz!

Haragos katonák, ideát-odaát, 

A király ül a domb tetején. 

Így ébred a  rét, ide nézz-oda nézz, 

Hogy villan a kardon a fény!

Telt-múlt az idő, tovaszállt ezer év, 

Az a kard is a mélybe pihen. 

Rég holt a király, birodalma letűnt

Már, nyugszik a rét idefenn.

 

Most csendes a táj, csak az őz, meg a gyík

Jár itt, meg az égi madár,

Épp ébred a rét, oda nézz, csodaszép, 

Hogy csillan a fűben a fény! 

Cs. G. 

2025. április