Viharmadár



Ó viharmadár, te most ne húzd ki tollad!
Tornádó kap el majd, lehúz, leránt, lever.
Mégse féld a hírt, hogy nagy vihar lesz holnap,
Tárd ki szárnyadat! Mikor repülni kell...

Áramlat sodor, gyilkos szelek ha nyírnak,
Mást megölne tán, de téged ez emel! 
Mert tudod te már, hogy merről fúj a szél ma;
Csak repülj tovább! A hullámhoz közel...

Csendes éjbe' nézd, fenn jár ezernyi csillag;
Mind szépen ragyog, de te csak egyre nézz!
Válaszd hát ki most a legszebbet magadnak;
Már csak azt kövesd! És egy nap célhoz érsz... 

Cs. G.
2026 április-május

Most

Most nyertél, nevethetsz;
Most vesztettél, sírhatsz;
Most új nap van... 
Új lapra írhatsz!

Cs.  G. 
2026 április 

Az áruló

Szemedbe mondja: "bízhatsz bennem!", 
Még csak mögéd se lép, hogy leszúrjon!
Tudd, hogyha hallgat, épp
Csak levegőt vesz, hogy hazudjon. 

Ki tudja? Tán őt is becsapták: 
- "Hazudni kell, hogy jól járj! 
Mindegy, hogy rokonnak, barátnak, 
Ha így telik meg gyomor, s száj.

Mégiscsak jobb, mintha megölnéd! 
Egy kis megtévesztés; alig fáj! 
Egy apró ásónyom; semmiség! 
Lényeg, hogy a végén jól járj!" 

És napra nap, nyomba nyom, ássa sírját,
Mert a Felbujtó néki halállal fizet, 
De jól vigyázz! Mert ha lépre csal,
Az a sír egyben tied!

Cs. G. 
2026. ápr. 3.

Kedvenc ingem

Ráncossá lett az ing szép ifjú lelkemen, 
Minden gyűrődését régóta ismerem. 

Megbecsülöm szépen, bár kissé már kopott;
Szívemen viselem, míg újat nem kapok!

Cs. G. 
2026 március 


Átlagszámítás

Lehajtom fejem harminc és hatvan fok között,
Az, ha jól számolom, átlagban negyvenöt. 
Az meg ugye épp a derékszög fele,
Vagy ha mégsem, hát a nyű essen bele!

Hisz végül is nem a látvány a lényeg? 
Arcomon kékesen villognak a fények.
A népes tömegbe így jól beolvadok,
Szemmel láthatólag átlagos vagyok.

Bár Exupéry óta már te is tudhatod,
A lényeget jól, csak szíveddel láthatod.

Cs. G. 
2026 március







Nézem, hogy futnak...

A tv-ben sportversenyt nézek,
Atléták futnak, jó gyors az iram,
Pár másodperc, és vége, 
Jöhet egy új futam. 

A tv-ben sportversenyt nézek, 
Az évek futnak, gyorsul az iram, 
Még néhány év, és vége, 
És nem lesz több futam. 

A tv-ben sportversenyt néznek, 
Én épp futok, nem gyors az iram, 
Akármikor lesz vége, 
Jöhet egy új futam!

Cs. G. 
2026 március

A tetők még fehérek

Karácsony estére minden szép fehér lett, 
Hótiszta tollpaplan takarta a földet. 
Álmos pelyhek szálltak színes gyertyafényben;
Az apró gyerekek csodálkozva néztek...
Apa! Milyen szép ez?! 

De reggelre várt a sár, latyak mindenütt, 
Na látod gyermekem? Ilyen itt az élet! 
Bőrcsizmák, bakancsok, emberek száz nyoma;
Aztán, ahogy kissé magasabbra nézek... 
A tetők még fehérek! 

Hát mégsem lett itt lenn olyan szürke minden?! 
Bár az ember mindig összepiszkolja a szépet,
És néha úgy látszik, a helyzet túl sötét lett, 
Nézz egy kicsit feljebb!
A tetők még fehérek.

Ha egy nap arra ébredsz: "Megint elrontottuk!" 
Hogy sosem lesz többé olyan tiszta minden, 
Hogy kezdhetjük elölről... Újra az egészet! 
Nézz egy kicsit feljebb... 
A tetők még fehérek. 

Cs. G. 
2026. február

Halpiperkőc

A halbálban halk a nóta, 
Szerte leng a halparóka. 
Halkeringő szól a bálon,
Halkirálylány lesz a párom.

Halpénzem dől, mint a tenger,
Irigy rám a sok-sok ember.
Halpiperkőc halcsikón jár,
Halkoldus meg haltalicskán. 

Halbulin dúl a tombola, 
Csak úgy zeng a halzongora!
Halpezsgőmben halcseresznye,
Kiskertemben nagy medence,
Abban úszom reggelente!

Cs. G.
2026. február





Csak ragyogj!

Csak ragyogj, ha fényed ég,
E fény tiéd, és nem tiéd. 
Lámpásod el nem dughatod,
Mert jönnek majd setét napok, 

És akkor majd úgy kell a fény,
Mint éhes koldusnak kenyér. 
Lámpásod el nem dughatod,
Csak ragyogj! 

Cs. G. 
2026. január

A Srác

Konok közönnyel jön feléd; kezét,
Lábát lomhán lóbálva lép,
Hóna alatt egy pár szép malaccal,
Karjait únott faarccal hányja szét.

Macsósan megy ím, a bátor alfahím,
Délceg marionett a flaszteren,
Amerre mén, kihúny a fény; se fű,
Se szegfű nyomában nem terem.

"Ha ÉN jövök, mindenki más
Álljon csak félre, MOST!"
S mentébe' pár alvó csigát,
Óvatlan hangyát eltapos.

Amíg beszél, még leng a szél,
S tán némi kósza port is felkavar,
Ám egyszer csak elébe áll
Egy mozdíthatatlan sziklafal!

Hát így jártál, édes kiskomám!
Így lett vége a dalnak,
Nagy arca koppan a sziklán,
S csendesen elballag.

Cs. G. 2026. január