Egy bogárka emlékére...

( > dalban <)

Hová mentél, mondd el, kicsike bogárka?
Mondd el, merre sétálsz, tavaszba, vagy nyárba?

Repüljél-repüljél katicabogárka,

Replüljél-repüljél napfényes mezőbe,

Replüljél-repüljél holdfényes mezőbe, 
Szépen megpihenjél, Krisztus tenyerébe!

Cs. G.

2025. április

Harcmező

Harsona zendül, a kürt szava száll,
felröppen az égi madár.
Zord ágyudörej döng, rendül a föld,
megretten a gyík, meg az őz!

Haragos katonák, ideát-odaát,
a király ül a domb tetején.
Épp ébred a rét, ide nézz-oda nézz,
hogy villan a kardon a fény!

Telt-múlt az idő, tovaszállt ezer év,
az a kard is a mélybe pihen.
Rég holt a király, birodalma letűnt
már, nyugszik a rét idefenn.

Most csendes a táj, csak az őz, meg a gyík
jár itt, meg az égi madár,
Épp ébred a rét, oda nézz, csodaszép,
hogy csillog a fűben a fény!

Cs. G.
2025. április