A tetők még fehérek

Karácsony estére minden fehér, s szép lett, 

S hótiszta tollpaplan takarta a földet. 

Békésen hullt a hó színes gyertyafényben;

Az apró gyerekek csodálkozva néztek...

Apa! Milyen szép ez?! 

De reggelre már a sár, latyak mindenütt, 

Na látod gyermekem? Ilyen itt az élet! 

Bőrcsizmák, bakancsok, emberek lábnyoma;

Aztán, ahogy kissé magasabbra nézek... 

A tetők még fehérek! 

Hát mégsem lett itt lenn olyan szürke minden?! 

Bár az ember mindig összepiszkolja a szépet,

És néha úgy látszik, a helyzet túl sötét lett, 

Nézz egy kicsit feljebb!

A tetők még fehérek.

Ha egy nap így ébredsz: "Megint elrontottuk!" 

Hogy sosem lesz többé olyan tiszta minden, 

Hogy kezdhetjük elölről... Újra az egészet! 

Nézz egy kicsit feljebb... 

A tetők még fehérek. 

Cs. G. 

2026. február